90 éves korában elhunyt Benkő László a Kispest-Honvéd FC és a Magyar Labdarúgó Szövetség egykori elnöke, Benkő László.

Benkő László Hódmezővásárhelyen nőtt fel, majd 19 évesen lett a Bp. Honvéd labdarúgója. Egy súlyos sérülés miatt hamar véget ért a játékos-pályafutása, ez azonban nem jelentette azt, hogy elhagyja a klubot. A Honvédhoz továbbra is hű maradt, folyamatosan szerepet vállalt a szakosztály életében. Évekig az egyesület elnökségi tagja, majd a kilencvenes években a kispesti klub elnöke lett. 1994 és 1996 között az MLSZ elnökeként a magyar labdarúgás felső vezetésében vállalt szerepet.

Nyugodj békében, Laci bácsi! Emlékedet örökre megőrizzük!

A magyar állam alapítása alkalmából tart ünnepséget Kispest Önkormányzata 2023. augusztus 20-án 17.30-kor a Templom téren.

Kép: kispesti.hu archívum

"Bazm... " - harapja el a szó végét a pohár fehér fröccs mellett Józsi, a törzsvendég. Ő bizony már jól tudja, hogy vigyázni kell errefelé a trágárkodással, ugyanis ott volt, amikor a kispesti Guriga sörözőben bevezették, hogy a csúnya beszédért fizetni kell.

- Mondjuk én felmentést kaptam alóla, akinek nincs pénze, annak nem kell fizetnie - szív bele büszkén a szivarkájába Józsi, aki egyfajta apostolává vált a fizetős rendszernek és noha rajta nincs ez a teher, ő is vigyáz a szájára. - Az egyik rendszeres vendég, Padi - itt lakik a szomszéd házban - találta ki az egész rendszert. Azonnal meglátszott az eredménye, visszafogtuk magunkat, mert hát senki nem akar feleslegesen fizetni.

Persze a vendégek találékonyságával nem érdemes harcolni, ha nem lehetett anyázni, hát kitaláltak más rafinált káromkodásokat.

- Így jött az, hogy "jaj, tegyelek a jégre", vagy az anyád pics... bocsánat, szóval az lett, hogy "az anyád puskáját" - mondta Józsi.

A kocsmában a hagyományos árlista mellett kifüggesztették a káromkodásokra vonatkozó díjszabást is. Mindegyik kategóriának megvolt a maga ára, de hát az infláció, meg az idő múlása itt is megmutatta magát.

- Mostanra elavult a lista, úgyhogy már készítjük az újat. Ma már egészen más dolgokat mondanak az emberek, és persze sokkal jobban is kell majd büntetni őket - mondta Faur Zsuzsanna, a kocsma pultosa. - A szülők emlegetése, főleg az anyukáé volt a leggyakoribb, illetve a szexuális felokosítás. Ezek kerültek a legtöbbe, olyan 100-200 forintba, de a többi nagyon olcsó volt, ezért is van szükség az új listára.

A perselypénzből a rendszer működése óta összesen körülbelül 200 ezer forint jött össze. A kasszát rendszeres időközönként ürítették, de rosszul senki nem járt: a pénzből hatalmas bográcsozást rendeztek, gulyást főztek, amiből még az is kaphatott, aki nem dobott be egy forintot sem.

Mészi, a másik törzsvendég ritkán káromkodik, ritkán is fizet. Azért persze 5-6 ezer forinttal ő is hozzájárult már az eklézsiához becsülettel.

- Ha pedig nem figyeltem volna, akkor rám szóltak, hogy dobjam be - mondta két stampedli közt.

Különben volt olyan is, aki előre tudta, hogy rossz napjai jönnek és egyben bedobott egy ötezrest, cserébe végigkáromkodhatta a hetet. A perselyben most is gyűlik a pénz, úgyhogy hamarosan újra előkerülhet a bogrács, meg a belevaló: szerencsére a vendégeknek bár mocskos a szája, de tiszta a szíve.

A régi lista már csak fotón van meg, de ebből is látszik, hogy tényleg fillérekért adták az anyázást

A megjelölt pénteki napokon szünetel az ügyfélfogadás.

A tavalyihoz hasonlóan a Budapest Honvéd ismét kilátogat a Kispesti Városünnepre, a XIX. kerület jól ismert eseményére, ahol ezúttal is izgalmas nyereményekkel és legendáinkkal készülünk nektek.

Június 17-én és 18-án egyaránt ott leszünk a Templom téren, szombaton 15:00–16:00 között Gyimesi Lászlóval és Pál Józseffel találkozhattok, Leó pedig mindkét napon délután 14:00–18:00 között várja a kicsiket és nagyokat egyaránt a Honvéd-sátornál.

A nyereményjátékot se felejtsétek el, amelyre a helyszínen szombaton 11:00-től vasárnap 18:00-ig jelentkezhettek. A részvétel feltétele három feleletválasztós kérdés helyes megválaszolása, továbbá két közösségi média felületünk bekövetése (Facebook és Instagram).

A három nyertes között kisorsolunk egy hazai mezt, illetve egy-egy honvédos pólót, kulacsot és nyakbaakasztót tartalmazó ajándékcsomagot.

Találkozzunk a Templom téren, legyünk ott minél többen a Kispesti Városünnepen!

Életének 76. évében elhunyt Kristóf Lajos, kispesti fotó- és szobrászművész. Kristóf Lajost az önkormányzat saját halottjának tekinti.

A művész Kispesten született és itt is élt haláláig. Kristóf Lajos tagja volt a Kispesti Helikon Kulturális Egyesületnek. Kispest Önkormányzata 2022-ben Kispestért Díjjal ismerte el munkásságát. A Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíjjal tüntette ki 2012-ben.

Számtalan munkája közül kiemelkedik a kispesti Puskás Ferenc Általános Iskolában és Isztambulban található Puskás-mellszobor, a Tichy Lajos Sportcentrumban látható Tichy-szobor, a Puskás-mellszobor a KÖKI Terminál előtt, a Magyar Futball Akadémia előtti Puskás-szobor, valamint a római olimpia ökölvívó bajnokát, Török Gyulát ábrázoló mellszobor. A Puskás Ferenc Alapítvány díjaként ismert kisplasztika is Kristóf Lajos munkája.

A városi házakban nőtt fel, ott, ahol Bozsik József és Puskás Ferenc, csak ő nem a labdával, hanem fényképezőgéppel és bronzzal alkotott nagyot – így emlékezik a kispesti szobrászra a Budapest Honvéd FC hivatalos honlapján.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.

A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.

Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.

A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.

Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött:

Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott..

Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.

A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján. A nemzeti összetartozás napján számos megemlékezést rendeznek. A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel. A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.

Forrás: Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása.

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.

A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítányokra lángnyelvek képében leszállt az Isten Lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.

Régebben pünkösdvasárnap mellett pünkösdhétfő is külön ünnepnap volt. Bár a második vatikáni zsinat liturgiareformja óta már nem külön egyházi ünnep, sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő munkaszüneti nap.

2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli meg.

A Pünkösd eredete és jelentése

A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, ami világosan utal arra, hogy a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.

Az ókorban egyébként a pünkösd olykor a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelentette, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot.